Le vele-k

Nem küldöm el a megtépázott sárosra fröccsent levelet,
túllépnél rajta, agyő, isten veled.
Milyen jó, hogy van már

fészbuk, szkájp és efféle (mi)csodák,
elolvashatom

bármikor az életfilozófiád.
Ülök a billentyűk felett,
egy-két bitnyi monitorra

pingált könnycsepp,
szaporodnak a betűk,
de nem azt fogalmazzák,
ami szándékomban állt,
önállóan táncoló akvarellként
ide-oda folynak a gond(olat)ok...

Így hát maradok továbbra is

őszintétlen rokonod.